mit egyen a gyerek

A tanulás esszenciája, az alkalmazható tudás!

MIÉRT (ÉS MENNYIRE) SZÁMÍT, HOGY MIT ESZEL?

Ossza meg cikkünket!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Talán ismeritek Risztov Éva úszónő történetét, akinek az volt az álma, hogy olimpiai bajnok legyen, de sokáig úgy tűnt, hogy hosszú évek kitartó munkájával, rengeteg edzéssel és elszántsággal is mindig „csak” ezüstérmet tud szerezni.

Egy ponton emiatt annyira elkeseredett, hogy egy időre abba is hagyta az úszást, már-már feladva az álmát, de aztán barátai bíztatására újra edzeni kezdett, most már más városban, más segítőkkel és más távot gyakorolva. Az egész ország ujjongott, amikor végül 2012-ben Londonban mégis felállhatott a dobogó legmagasabb fokára – a hihetetlen kitartást követelő 10 km-es nyíltvízi úszás olimpiai bajnokaként. A sokak számára váratlannak számító győzelem után több interjút készítettek vele arról, hogyan sikerült ez az elképesztő visszatérés az élsportba, amit ilyen parádés győzelemmel tudott megkoronázni.

Éva úgy érezte, hogy ez a hihetetlen teljesítmény a következőknek volt köszönhető: megtalálta azt a távot, ami igazán passzolt a személyiségéhez; megtalálta azt a közeget, ahol valóban hittek benne és támogatták; majd olyan szakembereket is sikerült találnia, akik azt is felmérték, hogy milyen étrendet kellene követnie ahhoz, hogy testileg és mentálisan is csúcsformába kerülhessen a verseny idejére. Mindezt persze számolatlan órányi úszáson és edzésen felül, de ebben nem érzett különbséget az előző olimpiai felkészüléseihez képest: korábban is rengeteg edzéssel készült minden világversenyre, de a várva várt eredmény akkor mégis elmaradt.

Olimpiai bajnokunkon kívül sokan egyetértenek abban, hogy a tehetség kibontakozásához, a valódi teljesítményhez a fenti tényezők elengedhetetlenek: szerető, támogató közeg, olyan feladat, amiben az ember örömét leli, amit magához illőnek érez, továbbá a megfelelő étrend.

Ebben az írásban a táplálkozással kapcsolatos kérdéseket szeretnénk kicsit közelebbről is megvizsgálni. Mire érdemes tehát odafigyelni, ha javítani szeretnénk mind a testi, mind a szellemi teljesítményünket? Pontokba szedtük a legfontosabb tudnivalókat a neves brit táplálkozáskutató, Dr. Natasha Cambbell-McBride, GAP-szindróma – Az emésztés és a pszichológia kapcsolata című könyve alapján:

  1. Kerüljük a feldolgozott, előre csomagolt készételeket!

„A készételek korában élünk, amelyek mind finomított ételek. Amikor a természet megalkotott minket, embereket, ellátott bennünket az összes olyan étellel is, amelyektől egészségesek, aktívak és energikusak lehetünk. Viszont ezeket a táplálékokat a természetben fellelhető formájukban kell ennünk! Ott kezdődik mindig a baj, ha beleszólunk a természet rendjébe. Akármilyen feldolgozások esik át egy élelmiszer, kémiai és biológiai szerkezete megváltozik. Szervezetünk nem a módosított élelmiszerek fogyasztására van kitalálva. Minél nagyobb feldolgozáson megy keresztül egy étel, annál jobban csökken a tápanyagtartalma, és annál nagyobb mértékben módosul vegyileg. A készételek nemcsak tápanyagszegények, hanem elveszítik ízüket, zamatukat és a színüket. Ezeket a hiányokat kompenzálják a gyártók mindenféle vegyi adalékkal: ízfokozókkal, színezékekkel, különböző E-számos anyagokkal, adalékanyagokkal és tartósítószerekkel. Több ilyen vegyi anyagról bebizonyították, hogy a hiperaktivitás, a tanulási zavarok, a pszichiátriai zavarok és számos más egészségügyi probléma kialakulását segítik elő.”[1]

  1. Minél kevesebb finomított szénhidrátot fogyasszunk, és különösen kerüljük a reggeli gabonapelyheket!

„Ha megnézzük, a szupermarketek polcain a készételek zöme szénhidrátból áll. Ezek mind finomított szénhidrátok: reggeli gabonapehely, chips, keksz, rágcsálnivaló, kenyér, sütemény, tészta, csokoládé stb. A gyümölcsben, zöldségben és gabonafélékben is rengeteg szénhidrát van, de ha természetes formájukban, érintetlenül esszük ezeket, akkor a bennük lévő szénhidrát lassan szívódik fel, fokozatosan emeli meg a vércukorszintet, és ez nem viseli meg a szervezetünket. A feldolgozott szénhidrátok viszont nagyon gyorsan felszívódnak, és ez természetellenes gyorsasággal megnöveli a vércukorszintet. A vércukorszintet azonban a szervezet igyekszik egy bizonyos értéken belül tartani; a túl magas vagy túl alacsony szint egyaránt káros.”[2] A hirtelen megemelkedés „felpörgéssel” jár, amit az inzulintermelés megindulása miatt hirtelen zuhanás, hamar kiújuló éhségérzet, fáradtság, levertség követ. Észrevettétek már, hogy ha reggelire cukros gabonapelyhet esztek, egy óra múlva újra éhesek vagytok? A vércukorszint fel-le hullámzása mindenkire nagyon káros, de kiváltképp iskoláskorú gyerekekre! Ma már tudjuk, hogy az iskolás gyerekek vércukor ingadozása hiperaktivitást, koncentrációs és tanulási zavarokat, de akár agressziót és más viselkedési zavarokat is okozhat.

(Ábra ide?)

  1. Fogyasszunk minél több zöldséget, lehetőleg helyi termelők vegyszermentes termékeit!

A hazai gazdák munkájának elismerésén túl fontos az is, hogy minél kevesebbet utazik egy zöldség a termelőtől a fogyasztóig, annál kevésbé kell tartósítani, a felületét vegyszerekkel kezelni stb. Érettebben szedhetik le, ezzel is növelve a termék tápanyagértékét. Ha van rá lehetőségünk, keressük a vegyszermentes, bio minőségű zöldségeket, hogy még a permetező- és más növényvédő szerektől is megkíméljük a szervezetünket.

  1. Kerüljük a margarin- és étolajféleségeket, használjunk helyettük minél több hidegen sajtolt olívaolajat, sütni pedig – bármilyen meglepő – továbbra is a nagyszüleink számára korábban is bevált zsiradékokban (pl. mangalica-, kacsa- vagy libazsír) érdemes. Az étolajmítoszról azóta kiderült, hogy sajnos leginkább kereskedelmi célokat szolgál, nem annyira az emberek egészségét…
  2. Az agyműködést, koncentrációt leginkább támogató ételek például a következők: Omega 3 zsírsavakat tartalmazó ételek (pl. hal, tökmag, dió), áfonya, paradicsom, tojás és brokkoli. Ha valaki nem szereti a halat és ezért nem is fogyaszt ilyet rendszeresen, jó minőségű halolaj készítménnyel pótolhatja.

 

Összességében elmondhatjuk, hogy a legjobb ételek azok, amiket mi magunk készítünk el a természetben megtalálható összetevőkből. A szervezet nem ismeri fel a laboratóriumban előállított ízfokozó molekulákat élelmiszerként, ezért ezek gyakran autoimmun betegségek kialakulását idézhetik elő. Amit saját beszerzésű alapanyagokból mi magunk állítunk össze, főzünk meg otthon, arról legalább pontosan tudjuk, hogy mit tartalmaz: azt, amit beleraktunk!

Ha ezekből a javaslatokból akár csak egyet sikerül megvalósítani, máris nagyot léphetünk előre a koncentráció, a hatékonyság és a valódi eredményesség felé.

Sok sikert és jókedvet mindehhez!

És persze jó étvágyat!

Gál Attila 

[1] Dr. Natasha Campbell-McBride, GAP-szindróma, 2013. 103. o.

[2] uo. 104. o.

Keress minket bizalommal!

Cím

Országosan

Telefon

+36 20 9264 010

E-mail

kepessegfejlesztointezet@gmail.com

cikkek

Hurry!